Szerenád

[Verse 1]
Mennyi lehetett? Egy a végtelenhez?
Hogy a sors éppen ekképpen kedvez
Hogy egy ártatlan vakrandiból ez lesz
Meg hogy a távolból is ég majd a "nekem te kellesz"
Mert visszaadtad amit a legtöbb ember elveszt
Előbb-utóbb, hogyha túl sokat tervez:
A meglepetés erejét, hogy egy este már nem elég
És ha csak nézek magam elé ez a vonat elmegy
Tudod én nem szerelmet kerestem ott nyáron
Mégis azon kaptam magam
Hogy az első után már a másodikat várom
Hamar túl láttam a zárkózott lányon
Akinek mutattad magad, talán féltél
Hogy egyszer valahol ez az út is megszakad, mint a többi
És megy vele a szívedből egy darab
De kikötni nem tudod, én maradok, csak ne hagyj könyörögni

[Chorus]
Mosolyogj a Hold tükrére, hogy lássam
Ha távol is vagyok, ragyog az arcod
Mert te is hiszel a csodákban
Mondd te is hiszed, hogy a társam lehetnél
Az örömben, a gyászban
A harcban, az ágyban
Egyszer nálad, egyszer nálam
Mint két ellentétes pólus összeforrva lágyan
Egy tökéletlen metaforában

[Verse 2]
Emlekszém pár nappal a part után Pesten
Párnák közt beléd szerettem
Olyan kevés terem az igaziból
Most talán velem szembem áll
Akkor ott még nem tudtam
Hogy te vagy-e a nekem szánt egy szem
Vagy csak a következő exem
Igazából azt sem tudtam ki mellett fekszem
Egy igennek súlya van, de mire feltettem
A kérdést magamnak már a lényedbe vesztem
Tudod én nem szerelmet kerestem ott nyáron
Mégis azon kaptam magam
Hogy a búcsúzás után már a hívásodat várom
A lojalitás volt az aduászom, és mikor magunk látom
A jövőben 10 év múlva
Talán úgy gondolunk erre mint egy szakító próba
Amin együtt fulladtunk bele rosszba meg jóba
De mindig felemelt a szenvedély tengerének sója, babám…

[Chorus]
Mosolyogj a Hold tükrére, hogy lássam
Ha távol is vagyok, ragyog az arcod
Mert te is hiszel a csodákban
Mondd te is hiszed, hogy a társam lehetnél
Az örömben, a gyászban
A harcban, az ágyban
Egyszer nálad, egyszer nálam
Mint két ellentétes pólus összeforrva lágyan
Egy tökéletlen metaforában

[Verse 3]
Ősszel azt kérdezted „Ugye milyen szép így az elején?”
Őszintén, mért ne lehetne örökké ilyen
Ha csak te meg én vagyunk a képben
És nem elég egymásból soha sem
Folyton ostromoljuk a tetejét
Mint Bonnie és Clyde
Mikor elmentél egy doboz meg egy boríték várt
50 dolog amit szeretsz bennem 50 napon át
Apró cetlik összekötözve, hogy enyhítsd a hiányt - baszki..
Tudod én szerelmet találtam ott nyáron
És mindig azon kapom magam
Hogy ez a fejezet tart de már a következőt várom
Elnyertem a szívedet vígaszágon
Azóta is lassú kínhalálom ez az édes méreg
Ahogy inhalálom az illatod nem hagyja, hogy észhez térjek
De ne félj mert életfogytig érted lélegzem, szóval kérlek..

[Chorus]
Mosolyogj a Hold tükrére, hogy lássam
Ha távol is vagyok, ragyog az arcod
Mert te is hiszel a csodákban
Mondd te is hiszed, hogy a társam lehetnél
Az örömben, a gyászban
A harcban, az ágyban
Egyszer nálad, egyszer nálam
Mint két ellentétes pólus összeforrva lágyan
Egy tökéletlen metaforában