Hellyel kínálsz egy
Kordbársony villamosszékben
Sűrű ködfátyolként bámulsz most rám
És azt súgod, üljek csak szépen
Nem ment meg minket a jó szó
Ólom béklyó
Zuhanunk az ég felé
Csukott szemmel még tisztább a kép
Épp most válik a lelkünk kétfelé
(Kérlek, engedj el)
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét
Édes a szád
De hóhérom rajta a méreg
Marj belém kérlek
Már nem baj, ha fáj
Bíbor színt ölt rád a vérem
Nem ment meg minket a jó szó
Ólom béklyó
Zuhanunk az ég felé
Csukott szemmel még tisztább a kép
Épp most válik a lelkünk kétfelé
(Kérlek, engedj el)
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét
Sűrű a köd most
A végszóra várunk épp
Marad egy pillantás, múló emlék
Nem ment meg minket a szép szó
Kimondom végre, hogy így jó
Sűrű a köd most
A végszóra várunk épp
Marad egy pillantás, múló emlék
Nem ment meg minket a szép szó
Kimondom végre, hogy így jó
Zuhanunk az ég felé
Csukott szemmel még tisztább a kép
Épp most válik a lelkünk kétfelé
(Kérlek, engedj el)
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét
(Kérlek, engedj el)
Te csak engedd meg
Hadd tépjem szét