Szellemmaszk

Álarcaid most már sehogy
Nem takarnak jól
Tükörbe nézel és nem vagy sehol
A szádból más hang szól

Átviláglik rajtad véred
E bűvös méreg
Egy hamis arc, mit megérintek
Szellemmaszk! Most feléd intek

Adj egy érzést
Mert hinnék benne
Kínzó kérdés, mire válasz lenne
Átölellek szellemmaszk
Körülötted csodás fény

A reggel ujja sárgát fest
Az álmos égboltra
A gyertyafény még mindig homályt keres
A párnák szétszórva

Tüzem magját beléd vetve
Csak állok kinevetve
Szégyen tűrni hű álarcod
De így is több ez mit tőled várhatok

Valóság… látlak már