Verejtékcsepp tör utat testeden
És nézem, ahogy elkeni tenyerem
Szemeidben vibráló tűz
Egyre beljebb és beljebb űz
Figyelem az arcod
Ahogy vívod a harcod
Ahogy közönybe olvad
Már nem látom hol vagy
Hazug vagy
Gonosz vagy
Kétszínű vagy
Gyönyörű vagy
Valahogy belefulladtam
A könnyeimbe, amiket hullattam
Mi van e széttört alakkal
Ki rosszul bánik a szavakkal?
Az örök ütközet
Most végleg elveszett
Csak illatod maradt itt
Birtoklok valamit
S végül veszni hagyom
Pedig kellett, kellett nagyon
Mert a legsötétebb órákban
Én csak tűrni próbáltam
Megfeszülök, élvezem
Ahogy lüktetve fáj
Kívánom félszegen
Elsöpör e kis halál