Te és én interlude

[Gyuris: Te és én interlude]

[Refrén]
Csak te és én
Csak te és én
Csak te és én
Csak te és én

[1. verze]
Beszélgetünk a szeretet nyelvén
Nézem a csillagokat, feküdj ide mellém
Tágul az univerzum, a puncid, az elmém
Soha nem megy a puszi mellé
Mint a valóság, változzunk mi is meztelenné
Megkülönböztethetetlenné
Ez egy magasabb szint, menekülj, ha mennél
Én is megyek, ha kell: halálig a gangért

[2. verze]
Csak én és a gang, csak a gang és én
Csak én és a gang, csak a gang és én
Zötykölődünk a lét tengerén
Visszatükröződünk a víz tengelyén
Hajózunk koordináták nélkül
A víz alattunk megfagyott, a szemem, a szám kékül
Azt hiszem, itt ragadtunk, így alakult végül
De bennem szirénének marad egy utolsó emlékül
Most minden ugyanolyan, mint a legelején
Nem maradt más, csak én és én
Csak te és te
Csak te és te

[3. verze]
Forró a kemence
Csobog a medence
A mosolya fekete
Forog a szeme, de
Vajon mi lehet a
Gondolatmenete?
Bizsereg a dereka
Nem kell a keze sem
Alatta, felette
Maradna, pedig mehetne
A nyakamba beleharapna
Tagadja, pedig szerette
Magadba szeretve
Aranyba temetve
Aranyos, ahogy így
Nézel a szemembe
Magadat keresve
Szanaszét repedve
Darabokra esve
Maradok még ma este
A teste remeg, mert
Valamit bevenne
Mondanám neki, hogy
Mehet a levesbe
De hiába, már megette
Piába keverte
Türelem, hagyom, hogy
Csavarja, tekerje
De milyen jó lehetne
Ha fákon is teremne
A gondokat elfeledve
Folyunk a mederbe

[Refrén]
Csak te és én
Csak te és én
Csak te és én
Csak te és én
Csak te és én