Szabadság, szerelem

[Verse 1: Koncz Zsuzsa]
Mért kérdezed, hogy mit tegyen
Aki későn jött közénk
És sajnos már lélektelen?
Mért kérdezed, hogy merre jár
Aki elvakultan indult el
S most új csodákra vár?

[Verse 2: Sass Sylvia]
Mért kérdezed, mi vár még rád?
Tudod, hinni kell, hogy van remény
Bár nincsenek csodák
Mért kérdezed, mi lesz a tét?
A költő így felelne rá
Ha köztünk élne még:

[Refrain: Koncz Zsuzsa & Sass Sylvia, Sass Sylvia]
"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem"
Van-e más, amiben hiszel
Ha már nem maradt semmi sem?
"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem"
Visz az út valami felé
Ami nem volt még talán sosem

[Refrain: Koncz Zsuzsa, Sass Sylvia, együtt]
Szabadság
"Szabadság, szerelem! (ááá)
E kettő kell nekem"
Van-e más, amiben hiszel
Ha már nem maradt semmi sem?
"Szabadság, szerelem! (ááá, szerelem)
E kettő kell nekem"
Visz az út valami felé
Ami nem volt még sosem

[Refrain: Koncz Zsuzsa, Sass Sylvia, együtt]
"Szabadság, szerelem! (ááá)
E kettő kell nekem" (ááá)
Van-e más, amiben hiszel (ááá)
Ha már nem maradt semmi sem? (ááá)
"Szabadság, szerelem! (ááá)
E kettő kell nekem" (ááá)
Visz az út valami felé (ááá)
Ami nem volt még sosem (ááá)

[Outro: Koncz Zsuzsa, Sass Sylvia, együtt]
Nincs új világ, a régi él tovább
De hinni kell, hogy van remény
Bár nincsenek csodák