Sisyphos

[„Sisyphos” ft. 6363 dalszöveg]

[Intro: glsch]
Csak én meg a nap meg a hegy meg a kő
Ezt mindet megöröklöm, az elődöktől
Cipelni kell, gurítani föl
Ez a bér, ahogy szép lassan lezabál
Közben ritkult hajkoronákból
Koszorút fonnak az édesanyák

[1. verze: glsch]
Pikkelyes száj, kérges tenyérben
Vajas-mézes kenyérrel
Tartom a szünetet, a forró levegőt bent
Ez ilyen édes és kevés is
Na fenékig, égjen a relé ki
Te épphogy csak besétálsz derékig
Görgetem a feléig
Kokárda, fehér ing

[Refrén: glsch & 6363]
Kövekből házak, házakból törmelék
Nem elég, hogy a kevésből több lehet
Én vagyok a kő, amit görgetek
Én vagyok a kő, amit görgetek
Kövekből házak, házakból törmelék
Nem elég, hogy a kevésből több lehet
Én vagyok a kő, amit görgetek
Én vagyok a kő, amit görgetek

[2. verze: 6363]
Vadhajtások közt az idő túlhajt
Míg elérek a célhoz rájövök, hogy az csak új rajt
A túlpartról nézve ez a part a túlpart
Úgyis eljön értünk jövőre a múlt majd
Szal' minek rajzoljak az élethez térképet
Ha minden kerek sztori az elején ér véget?
Gyűlölsz, szeretsz, gyűlöllek, szeretlek
Virágom világom, te engem, én téged
Szép körök után mutatóként fordulok magamba
De nincs megállás, az óra is szétpörög
Engem kell letolnom a hajtűkanyarban
És a szembesávban is én jövök
Az ember megszületik, meghal
Közbe a lelkét kiteszi, hogy legyen egy kis betevője
Ez Sziszüphosz ezredik lejövője

[Refrén: glsch & 6363]
Kövekből házak, házakból törmelék
Nem elég, hogy a kevésből több lehet
Én vagyok a kő, amit görgetek
Én vagyok a kő, amit görgetek
Kövekből házak, házakból törmelék
Nem elég, hogy a kevésből több lehet
Én vagyok a kő, amit görgetek
Én vagyok a kő, amit görgetek

[Outro: glsch & 6363]
Csak én meg a nap meg a hegy meg a kő
Ezt mindet megöröklöm, az elődöktől
Cipelni kell, gurítani föl
Ez a bér, ahogy szép lassan lezabál
Közben ritkult hajkoronákból
Koszorút fonnak az édesanyák