SAPIENS

[„SAPIENS” dalszöveg]

[Instrumentális intro]

[Refrén]
Hívtalak az éjjel
A telefonod némán énekelt
De nem ébredtél fel
Lenémítva élek már
Legalább egy éve nem érlek el
Mostmár inkább ne vedd fel!
Hívtalak az éjjel
A telefonod némán énekelt
De nem ébredtél fel
Lenémítva élek már
Legalább egy éve nem érlek el
Mostmár inkább ne vedd fel!

[Verze]
Legutóbb azt beszéltük, hogy jobban meg kéne nyílnom
Nem csak a dalokban kéne sírnom
Ha nem vagyok itthon, a színpadon ezzel nincs gond
Egy kis borba áztattam a naplóm, így bátrabban magasba tartom a titkom
Az igazság az, hogy én sem értem
De kérlek, vedd fel, most tényleg érzem!
Hogy a sebhely felszakad, vérzem, és te talán értheted amit én nem
A betűket látom, mégsem értem
Legyél a tolmácsom, kérlek szépen!
Mindig erre vágytam, ami most van
Mindennél jobban, mindent eldobtam
Hogy kezembe fogjam a kormányt tekerem
Robban a motor a gázpedált megtapostam
Egy fullos picsát kifogtam e hónapban
Jó pár millát elhoztam, de nem lettem jobban
Pontosan ugyanott vagyok, ahol eddig voltam
Tegnap a színpadon nyomtam
Mindenki boldogan síkit, hogy: ,,Ott van!”
De én már megszoktam
Sose gondolkoztam, hogy miért ez a célom, amíg dolgoztam
Hogy itt legyek, de most mit tegyek?
Tudom, boldog emberek nincsenek
Csak hormonok vannak és ingerek
Amikor kiásod végre a kincsedet
Az a kis endorfin lesz a mindened
Az előbb itt volt, zsupsz, most már nincs veled
És újra kergeted, te sem vagy másmilyen
Benned is ott van a Sapiens
Lehet, hogy volt egy ősünk, ki látta ezt
És amikor felért a hegyre, csak hátratett kézzel állt ott
De lelökték mások, hogy több jusson nekik, meg amúgy is hátha lesz
Valami még jobb, még szebb és pompásabb
Mert a szomszédé zöldebb és gyantásabb
A szomszédod nője az kancásabb
Azt is meguntad, mehet a padlásra
Saját magadat kötötted rabláncra
De ha magadnak nem tudsz, hát adj másnak!
Na, de mi alapján?
Ha nálad lenne, akkor kinek adnád?
Akárki kapja meg, az is így jár
Mindenkire ugyanaz a kincs vár
Itt a sok és a kevés, az pont ugyanannyi
Ha a célod, hogy szüntelen gyarapítsál
Sosem lesz helyes az út
Ha csak egy öntudatra ébredt baleset vagyunk
Mindent megváltoztunk
Csak azért, hogy rájöjjünk, hogy mi már sosem fogunk
Mindenkit eltaposunk
Nem állunk meg addig, amíg mindent megkapunk
De azt megtudjuk, hogy nem lehet
Hiszen boldog emberek nincsenek
Csak hormonok vannak és ingerek
Amikor kiásod végre a kincsedet
Az a kis endorfin lesz a mindened
Az előbb itt volt, hopp, most már nincs veled
Áh

[Refrén]
Hívtalak az éjjel
A telefonod némán énekelt
De nem ébredtél fel
Lenémítva élek már
Legalább egy éve nem érlek el
Mostmár inkább ne vedd fel!
Hívtalak az éjjel
A telefonod némán énekelt
De nem ébredtél fel
Lenémítva élek már
Legalább egy éve nem érlek el
Mostmár inkább ne vedd fel!

[Outro]
- Szia!
- Hm, szia!
- Minden oké?
- Ahm, ja, ja, hívok egy taxit és megyek haza
Nyomjad neki, az nyer, aki gyorsan odajut
Hagyjad a fék nem kell, pont jól lejt ez az út
- Na mi van, buli volt?
- Aha, csak keltsen fel, ha odaértünk