Madarak jönnek

[Serrano]
Ahogy a gyógyszer kifejti hatását a szem letapad
Majd vasmadarak tűnnek fel az éjszaka leple alatt
A gyász könnyeit hullajtják beborul az ég
De ez egy pokoli színjáték hisz nem érez a gép
Véget nem érő sorokba lépegethetünk majd ételjegyért
Egész nap baszhatod a rezet, hogy egy métert tegyél
A szarunk bűzét állagát és tartalmát is dokumentálják
De a korrupt rend rádhág, mert a korunk lepráját
A besúgók jelentik majd egy elkorcsult eljárás
Következtében játszuk el egy eltorzult elme bábját
Lelkierőt itt már csak a bosszú eszkábál
De a sorsunk elvágták a betondzsungel rálátást
Nem ad, hogy mi zajlik egy dögszagú pincébe
Hiába minden innen kiút nincs élve!
Akkor miért könyörögsz, s hagyod hogy áldozattá vállj?
A maradék becsületedet latba dobva, pfájj...
Undorító a gyávaság, a férgek mentsvára
Az árulás forrása, de a végén mind meg bánja
Harc az élet még nem zuhansz a sárba
Itt senki sem félti az életét, inkább a halált várja
Míg a beszariságát elrejtve, szerepet játszva
"Bűnről fecseg ki cselekedni gyáva"
Minden rendszert úgy terveztek meg hogy legyenek benne kiskapuk
Minden bizonyíték elpárolog látszólag nincs tanú nincs hamu
Mert ha ők a hunyók senki nem hall, nem lát, nem beszél
Nehogy a csinos pofikájuknak megártson a szembeszél
Meg akarnak törni az életem fájdalom és verejték
De én ettől úszok gyönyörmámorba, kérlek LEGYEN MÉG!
Nincs annyi pénz, se hatalom amitől az elveim leköpöm
Talán ha a fülembe ólmot öntök és a szemeim bekötöm...

[Refrén]
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek

[Sixfeet]
Csak azt érzed, hogy az elnyomás megint újabb súlyt tesz rád
A kevés szorgos kézzel a kormány rajul és felvág
A józan valamit sejt már, de kivakítják a tudatból
A távolban egy szellő csak ugyanazokat súgja, mond
Hogy miért van az, hogy az emberek rassztól független gyarlók?
Szándékosan szeged az esküt, és ettől leszel felajzott
Én meg attól, hogy a húsodba marok, mert ki nem állhatlak
Annyi kamu dolgot láttam, a szemeim rég elfáradtak
Valaki hálát ad az úrnak, hogy a sorsa csak jobbuljon
Míg a belét szarrá dolgozó kék galléros jobb hulljon
Megnő a pulzusom, a tehetetlenséget unom
És az apró dolgokon magam rohadt hamar felkúrom
Nincsen logika és igazság, istentől kapott oltalmak
Csak elbaszott illúziókat állító fogalmak
Valótlan vagyok neked? Megmutatom a világot
Amely oly gusztustalan, hogy a beledet kihányod
Hallgatni titeket olyan mint mikor éberen kasztrálnak
El vagytok cseszve, mint mikor a sznobok szlengeket használnak
Vegyétek hasznát annak, hogy pár tényt megosztok veletek
Piákat vedelek miközben szóképeket vetítek
De senkinek sem segítek, mert hatalom a tudás
Ha az NSA megtalál, onnan már mindegy a futás
Úgyhogy ne meséld be nekem a sablonszövegedet
Olyan hadművelet ez amit senki sem követett
Mert a legpitiánerebb dolgokkal vagytok elfoglalva
Majd rájöttök, hogy a lelketek senki sem oltalmazza
Ne akard, hogy a halál után tényleg legyen majd életed
Mert látod, hogy leszarnak és hallod azt a sok sérelmet
Amihez csak akkor nő elegendő bőr a pofákra
Amikor hat láb alatt már nem vagy képes a csodákra
Nemsokára a világot beborítják a tetemek
Úgyhogy elég az álmokból, nyissátok fel a szemetek!

[Refrén]
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek