Delírium

[verze 1]
Mint egy halálig elkísérő mély nyomot hagyó látomás
Csak megyek, minden szöveg mit látok, nem más tátogás
A vállamon nem súlyt érzek, hanem hasító karmokat
Melyeket egy rohadt dög lassan a bőröm alá hajtogat
Benyelem a kardokat, és a vér az orromon távozik
Próbálok menekülni, de érzem, semmi sem változik
Elejtek könnyeket, melyeket megpróbálnék felvenni
De azok lent maradnak mint egy alkalmatlan dzsentri
És azt hinném, hogy van esélyem átvenni az uralmat
Mert olyanok zsebelik be maguknak a nagy jutalmat
Akik semmivel nem különbek mint én, vagy mint a spanjaim
Csak abban, hogy az őseik tudtak rabszolgát tartani
Most ezek vigyorognak a nyakamon tartott kötélen
Míg én próbálom kihúzni a kardot a vaksötétben
Olyan a manőverem mint a Nagy Sándoré Gordionnál
Csak a baj, hogy übereli ezt sok pár rabszolga dobtár

[verze 2]
A tudatalattim, a rémálmod lófaszt ér ehhez képest
Ha ráiszok az még jobb, mert akkor lesz tényleg rémes
Még télen is izzadtan kelek fel a másnap után
Az ágyba rekedek, mint egy kő amit a sárba dugtál
Kajak meg kell győznöm magam, hogy alapból minden rendben
Miközben forog a gyomrom, és hasogat a fejem
Ez nem egy gyerekjáték, ne akarjatok részeget játszani
A sárga föld alatt csak az van, kinek nincs mit sajnálni
És fel tudja azt vállalni, hogy egy részeges seggfej
És egy idő után azt mondja, nekem tényleg csak ez kell
És másnap pedig csak felébred azért hogy vegetáljon
Meg hogy két óránként sietve a WC-be belehányjon
Majd visszatérjen a lehúzott redőnyös odújába
Hogy magzatpózban csukott szemmel magát megutálja
A kevés jó döntésből, egy amit magamnak kivívtam
Hogy előbb téptem be, és csak utána jött, hogy ittam

[verze 3]
Mondd mi a faszt ér itt az élet, hogyha az egész csak küzdelem a semmiért?
Nem kockáztatok én a világon senkiért
Hát dobjátok a felest, a piát, hogy szétcsapjam magam
Egyszer élünk, hát ne létezzen más, csak ez az éjszaka
Hiénák hadával döntögetek táblákat, kukákat
A felnőttek lenéznek, míg a nyugdíjasok utálnak
A sznobok befognak futárnak, de ha egyszer nem figyelnek
Lenyúlom az iPhone-t és beadom a kocsmába hitelnek
Te is ilyen leszel figyeld meg, nem mondok neked valótlant
Mikor úgy érzed, már régen kihúzták a talajt alólad
Szarsz a világra, egy tucat picsa az anyaggal hátul vár
A képmutatóbb spanok meg csak úgy néznek rád furán
Majd a képszakadás után csak annyit veszel majd észre
Hogy aki fontos volt számodra most már szarik az egészre
Hogyha van időd temérdek, ne töltsd delíriumban
Így is lesz majd mit megbánni az utolsó minutumban...