Lelki társ

[1. verze]
Eleinte azt kívántad, többek legyünk barátnál…
Párkapcsolatilag bennem “emberedre találtál”!
Igaz, hogy a múltunk nem volt zökkenőmentes
De a lényeg, hogy a baj mutasson csökkenő trendet!
Elhagytam magam, de te mellettem maradtál
Hogy az legyek, ki terveket tettekkel garantál
Elmúlt már, hogy jövőm majdnem tönkretettem, ha van
Nem ment volna nélküled, hogy összeszedjem magam!
Borúlátó voltam, mit sok bolondosság csillapít
Jókеdvedben megmutatod, bеnned mennyi csí lapít
A sok kávé, szójáték, vagy hogy a macskásságnak hangot adunk
Ilyen közös apróságok teszik ki a kapcsolatunk
A koliban még egyedül volt vacsora...
Most már együtt fogy sok fejedelmi lakoma
Mióta a kedvesem vagy, csend a vihart bontja:
Te lettél az életem legstabilabb pontja!

[Refrén]
Szépséges a teljes lényed!
Elragadó a kedvességed!
Részem vagy! A terv, mely cél lett:
Egység, ami csak kettecskén megy!
Te vagy az, akivel öröm ez a lét!
Lám, nagy a napi körökön a tét!
Emiatt az utunk közösen a szép!
Köszönöm az odaadást, köszönöm a fényt!

[2. verze]
Sajnálom, hogy nem vagyok egy romantikus alkat
Tudom, hogy vágysz arra, mit egy olyan típus adhat
Hálás vagyok neked, mert hiszel bennem töretlenül;
Rám nézve ez biztató, mert jó, ki hozzád közel kerül
Barátok esetén hited igazságba veted
És az egyedüli dolog, amit kihasználsz, az eszed
Csak amellett döntesz, mit sok jó érv alátámaszt
Terveid feltérképezve jövőd madártávlat
Araszolva kapaszkodsz, a balanszodat megtalálod:
Racionális, ha kell, vagy mókás, netán elvarázsolt
Akár praktikus vagy elvi szinten kaputt vagyok
Sokszor meglep, tőled mennyi mindent tanulhatok
Talpraesett vagy, s ha kérlek, jó tanáccsal ellátsz
Így a nemtörődömségemből jött rossz hatással elbánsz
Múzsa vagy, ki hívogató mozdulatot tesz
Te inspirálsz, ha a létem fordulatot vesz!

[Refrén]
Szépséges a teljes lényed!
Elragadó a kedvességed!
Részem vagy! A terv, mely cél lett:
Egység, ami csak kettecskén megy!
Te vagy az, akivel öröm ez a lét!
Lám, nagy a napi körökön a tét!
Emiatt az utunk közösen a szép!
Köszönöm az odaadást, köszönöm a fényt!

[3. verze]
Megosztjuk a történteket, s terveinket felváltva
Mindegy, milyen sűrű a nap, akad időnk egymásra
Euforikus, hogy különlétünk elmúlt végül
Neurotikus? Jobban tetszel n-u nélkül!
Lehet, hogy még sötétek a köztes állomások
De biztos felemelkedés lesz önfeláldozásod
Soha nem leszel, ki bármire erővel kényszerít
Csakis az, ki észérveket előnyben részesít
Örülök, hogy azt látom, a kapcsolatunk őszinte
Így lesz jövőnk hosszútávú, értékeket őrizve
Régen talán nem, de most már erősítjük egymást
Remélem, e jó szokásunk megőrizzük eztán!
Nem emlegetem, de tervem ügyködni úgy
Hogy messze jussunk, jöhet még pár külföldi út!
Hogy mit teszünk, hol leszünk, kérdéses, de nem vitás az
Hogy kézen fogva, s kezdettől fogva lelki társak!

[Refrén]
Szépséges a teljes lényed!
Elragadó a kedvességed!
Részem vagy! A terv, mely cél lett:
Egység, ami csak kettecskén megy!
Te vagy az, akivel öröm ez a lét!
Lám, nagy a napi körökön a tét!
Emiatt az utunk közösen a szép!
Köszönöm az odaadást, köszönöm a fényt!