Arcnélküli ember

Az arcnélküli ember mindenre kész
A gúnyos tükörképpel bátran szembenéz
Nem veszíthet semmit, hisz még arca sincs
S nem tudod, kié a féltve őrzött kincs

Az arcnélküli ember ma még jóbarát
De játszi könnyedséggel köpönyeget vált
Pecsétes papírok mögé bújik el
Minden nap egy másik álarcot visel

Az arcnélküli ember sötét lelke mély
Tőle származik a névtelen levél
Gyűlöl minden arcot s minden nagy nevet
Ha rájössz erre, könnyen felismerheted