Zeng az ének

[Verse 1]
Terézvárosi fák alatt
Sok konszolidált év elszaladt
De semmit nem felejtett el az a kisfiú
Aki akkoriban titkon hittanra járt
Mert anya szerint az sosem árt
Csak apa volt ideges és szomorú

[Bridge]
A téren, ha este lett
Ropogtak a játékfegyverek
S az ablakokban kigyúlt a lámpafény
Néhány rokon, ha összegyűlt
És politikáról szó került
Csak suttogták, ami nem volt elmondható
A kisfiú csak hallgatott
S a néhány szó
Amit felfogott, hát minden volt
Csak nem megnyugtató

[Verse 2]
A világvevő rádión, egy őszi alkonyon
Egy recsegő hang a hazáról beszélt
Apa fel-le járt, a kisfiú csak állt
S hogy ne féljen úgy, hát énekelt egy dalt, hogy

[Refrain]
Zeng az énekszó
És az úttörő kedve jó
Mert szép az életünk
Ugye milyen jó nekünk?
Zeng, csak zeng az énekszó
Már a téren is hallható
És a háztetők felett
Mint egy elszabadult luftballon
Lebeg

[Verse 3]
Pár nap múlva egy hajnalon
Megszólalt a telefon
Egy ismerős hang sietve búcsúzott
Hogy ők elutaznak most messzire
Még az is lehet, hogy örökre
De amint tudnak, majd írnak képeslapot

[Verse 4]
A téren dörögtek a valódi fegyverek
S az ablakokban kihunyt a lámpafény
A család egy délelőtt a pincébe költözött
S a kisfiú csak énekelte a dalt, hogy

[Refrain]
Zeng az énekszó
És az úttörő kedve jó
Mert szép az életünk
Ugye milyen jó nekünk?
Zeng, csak zeng az énekszó
Már a téren is hallható
És a háztetők felett
Mint egy elszabadult luftballon
Lebeg