Végtelen

[Verse 1]
Ki az, aki tudja merre fúj a szél?
Ki az, aki tudja hol talál a holnap?
Ki lesz majd, aki biztos elkísér
Ha majd rossz napokon félelmek elrabolnak?
Nem volt még, aki nem hibázta el
Nem volt még, aki semmit nem veszített
Amit féltünk, olyan könnyen illan el
Lehet megéget, ami tegnap felhevített

[Bridge]
Mint egy jégvirág, nézem az üvegen át
Mint egy forró szél, úgy fújt a szívemen át
Hittem már délibábnak a nap sugarát
Valami elmúlt, valaki mindig a szívedbe lát
A szívedbe lát
A szívedbe lát, ó-ó, a szívedbe lát

[Refrén]
Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem végtelen
Végtelen

[Verse 2]
Körbe zárt már a végtelen sötét
Az esti égbolt csillagtengerében
Véget nem érő télnek hidegét
Túléltem emléked rejtekében
Ki az, aki tudja, hol van épp a láz?
Sokszor elhittük már játékát a fénynek
Vakságba, vagy arany ködbe zársz
Az érző szívek útvesztőre lépnek

[Bridge]
Mint egy jégvirág, nézem az üvegen át
Mint egy forró szél, úgy fújt a szívemen át
Hittem már délibábnak a nap sugarát
Valami elmúlt, valaki mindig a szívedbe lát
A szívedbe lát

[refrén]
Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem...
Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem végtelen
Végtelen
Végtelen
Végtelen