Végre élek

WimmR:
Egyszeri mámorból, riadtan hozzád szólok
Mintha valahol láttam már a képet, hogy éppen ölel téged valaki más
A libabőr felborzol, amikor csak rád gondolok
Volt hogy ideges voltam mert, de a lényeg, hogy érted a tény, hogy valaki vár
Hidd el, én megértem az egészet
Tudom, nem tehetek ellenetek semmit sem
Lehet minden, ami történt, az csak véletlen
Elengedem, mert csak így maradok sértetlen
Meglehet, hogy nem ebben az életben
Fogunk alkotni valamit ketten érdemben
Vágom mi máshogy gondoltuk azt régebben
De a fő, hogy a törődést azt érezzem

CFL Davies:
Rettentően örülnék ha múltba vinne
Minden rendben van, attól eltekintve
Fogságban érzem magam, mint Kunta Kinte
Forog velem a szoba, kihullok innen
Régen vártam a száguldást, de most minden más
Ezer éves távolság, kéne egy fényugrás
Hány szóló dolog, magányosan nyomom, orrvérzésig tolom
Karcol minden soron kezemben a korom
Nem a vérnyakamon duzzadozik
Ide nem jön a remény

Toldyuuso:
A roham befeszít, ez az, ami lemerít
A neve nincs meg, az arca ragyog
Préda lemerült elemén, fáradt a szeme szép
Csak eleven a szót szó, az ajka peremén

Bornemisza:
Úgy szórítom az állkapcsom
Kicsit fel kell nőnöm
Átlátok az állarcon
Lelassítom a kész
A szétmarad, folymóban
Behasítok mi előtt voltunk
Kettesben, szólóban

Toldyuuso:
Lemerít
A neve nincs meg, az arca ragyog
Préda lemerült elemén, fáradt a szeme szép
Csak eleven a szót szó, az ajka peremén

Morgana:
Sosem jösz már el
Mindig ott volt nálad
És milyen utat járnak?
Mindig ott vagy állandóan
Lép már odébb
Hadd léllegezek
Hadd érezzem a véredet
A vére
A vére