UNO DOS TRES

Uno, dos, tres
Legyek a papíron
Undort képzelek alá
Uno, dos, tres
Kezem a Babylon
Rajtunk már nem fog a száj száj száj zár

Lélek terjed, testem múlik
Fények, mámor, nem fog majd rád unni
Nem lesz standard itt a music, a szoknyátok lecsúszik
Azt sem mondom én, hogy scuzi, nem fogtok ti már lehúzni

Jóbarátom a magány
Előnybe helyezi valaki önmagát
A kőben a kardom a gát
Balra della, jobbra csillogás

Fullon a terem, de tele se merem, a lánya vissza vágyik
Elnézést kérek a nevemen, ajka megremeg, a csajszi tiszta pánik
Minek a nép, fél kézzel egy sereget is leigáznék
Innentől én mondom meg, hogy mi a játék
Arcomra félholdat vet az árnyék
De ez csak egy játék, mert ez csak egy játék

Uno, dos, tres
Legyek a papíron, undort képzelek alá
Uno, dos, tres
Kezem a Babylon, rajtunk már nem fog a száj száj száj zár

Vágod nekem gáz hogy hasonlítok rád
Csillog a fogam, nincs kiút, csak a nyakamon át
Feszül a penge minden hangjegyen át
Ahol a kép szakad, vessző helyett pont a tanár
Veled várnék, de nem tanítanak, felgyűlt sok lett körülöttem úgy érzem a hamis alak
Kábé, mellettem alig marad, igaz ember, hideg fejjel, minden tettel taszítanak

Uno, dos, tres
Legyek a papíron, undort képzelek alá
Uno, dos, tres
Kezem a Babylon, rajtunk már nem fog a száj száj száj zár