Ülj le mellém

Ne hagyd, hogy összezavarja az elmédet
Az az összeesküvés elmélet
Hogy mindent valami sötét erő irányít
Mert a valódi erő áthat mindent
És senkinek sem árt, még ha
A remény fénye most nem is nagyon világít

Ez itt az illúziók világa
És nem az érzékszervek hibája
Hogy nem látni az erdőt a fától
De ha mindig előre mutatva indulsz el
Nem állhat az utadba semmi
Nincs késő megváltozni mától

És ahogy a napra a napok
Úgy telnek az évre az évek
De itt marad neked a gitár majd
Meg ez a dob meg az ének

Mindenhol jó, de a legjobb
Mégiscsak ott lesz
Ahol majd együtt lehetünk
Te és én

Ez itt az illúziók világa
És nem az érzékszervek hibája
Hogy nem látni az erdőt a fától
De ha mindig előre mutatva indulsz el
Nem állhat az utadba semmi
Hagynod kell, hadd menjen magától minden

Ahogy a napra a napok
Úgy telnek az évre az évek
De itt marad neked a gitár majd
Meg ez a dob meg az ének

Mindenhol jó, de a legjobb
Mégiscsak ott lesz
Ahol majd együtt lehetünk
Te és én

Az Atlantitól a Csendesig
Néha a zaj, néha meg a csend esik jól
Lehetek bárhol
Az Északiról a Délire
Az se baj, ha csak délre ér ide
Csak adjon valami életjelet magáról
Na gyere, adj valami életjelet

Mindenhol jó, de a legjobb
Mégiscsak ott lesz
Ahol majd együtt lehetünk
Te és én

Szavakkal mennyit kéne még mondanom
Hogy gyere és ülj le mellém