Szavak

[Verse 1]
Csak megcsendülnek és nagyon fájnak
De őriznek minket, ránk vigyáznak
Mert olyanról tudnak, mihez kevés egyetlen élet
Szikrázó titkokat takargatnak
Tudják az ember miről hallgat
És miről énekelnek a hajnali fények

[Refrain]
Néha angyalok laknak bennünk
És szörnyek, akiket eltemettünk;
A szavak, amiket nem mondtunk ki
És börtönnek tűnnek vagy erős várnak
Koporsónak vagy szülőágynak
A szavak, amiket nem mondtunk ki

[Verse 2]
Mint eltűnt barátok kézfogása
Szerelmek elhalt suttogása
Nevek, kihűlt arcokról életlen képek
Furcsa álmok a jövőt kutatják, de
Tények az álmokat dobozba rakják
Varázsigékkel miket beléd lehelt az élet

[Refrain]
Úgy hisszük istenek laknak felettünk
Csak tettek, amiket elfeledtünk:
És szavak, amiket nem mondtunk ki
Mégis ítélnek felettünk, ránkmutatnak
A földnek adnak, vagy vissza a napnak
A szavak amiket nem mondtunk ki

[Verse 3]
Önfeledt hitek és szigorú számok
Bentrekedt szitkok vallomások, mik
Tombolnak bennünk míg állunk szótlan a térben
Vakító fények, a testetlen lényeg
Mint gyerekszájból a romlatlan lélek, mi
Felénk árad, bátran fejtsük meg végre

[Refrain]
És vigyázzuk őket, mint gyertyalángot!
Ne fojtsuk el, bár nagyon fájók
A szavak miket nem mondtunk ki
Jobb ha vakmerőn zászlónkra tűzzük
Vagy imánk csillogó gyöngyére fűzzük
A szavakat, amiket nem mondtunk ki

[Outro]
Most hogy hallottad ezt, még ne szólj semmit!
Csak jegyezd meg végül is rendet kell tenni
A szavak közt, amiket nem mondtuk ki