Radius

Alszok még rá egyet
Adjunk még időt a szemnek
Amíg ébren szenved, hiába ébresztgetnek
Nélkülem megy le a naptár
Amíg évről évre pont úgy vagyok, ahogy akkor hagytál
Mert az életem egy kóma és te nem várod, hogy ébredjek
Nem bízol már abban, hogy az orvosok is tévednek
Én meg minden éjjel vergődök
Nem kérdezek többé már, hogy mi lesz majd te eldöntöd
Megint magam mentén megyek
Ne is kövessél mert én eltévedek
Virágszirmokat nem tépkedek
Álmodom az egészet de mi lesz, hogyha felébredek?
Soha semmi nem hoz vissza
Soha ne is gondolj már rám
A lelkiismeretem tiszta
És neked...? Mondd te hol voltál?

Zuhan a gépem a végtelenbe
Miért nem búcsúzik éppen Ő?
Mondd, hogy a telefont én tegyem le
Lassan elmegy a térerő

Lassan elmegy a térerő
Lassan elmegy a térerő

Káprázik a szemem
Gépre kötve álmodom életem
Kinek szóljak? Hogy kikapcsoljanak reménytelen
Az örök nyarat nem ismerem
Juthat-e még elég benzodiazepin nekem?
Mert az életem egy kóma, csak az illúziót élhettem
Levegővel töltötték az infúziót én bennem
Kérlek ne mondd azt, hogy véletlen
Megfulladok minden sóhajommal amíg lélegzem
Ki lesz ki búcsúval benyit?
Szívem helyén zacskónyi vér és megtelik
Remélem köszöntenem lesz kit
Ha csukódik a fedél, nyílik az utolsó exit

Zuhan a gépem a végtelenbe
Miért nem búcsúzik éppen Ő?
Mondd, hogy a telefont én tegyem le
Lassan elmegy a térerő