Pupilla

["Pupilla" ft. Szendrői Csaba, Superflake dalszöveg]

[Intro]
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennеm
Abból is csak egy se
Nem várok a mеccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre
Nincs semmi bennem
Abból is csak egy se
Nem várok a meccsre

[1. verze]
Bocs de most elmarad minden
Semmit nem adunk fel
Van elég seb rajtam meg
Van rajtam elég heg
Indokolatlan lettem
Nincs tükröm a tükörbe’
Tök simán ott hagyok mindent
És el is indulok időbe
Fáradt vagyok most is
Pedig folyton csak pihenek
Felénk ilyenek lettek a srácok
Mér’ felétek mond milyenek
Nem lassultam be
Csak simán nem sietek
Milyen nyugodtak a fák is
Egyik sem ideges

[Refrén]
DMT-ér a dmbe mér nem mentél az éjjel?
Ha nem mentél mitől estél széjjel?
Hagyjal mar értsd meg hogy nem értem
Hogy nem érthetik meg
Hogy egyetlen szavukat sem értem
DMT-ér a dmbe mér nem mentél az éjjel?
Ha nem mentél mitől estél széjjel?
Hagyjal mar értsd meg hogy nem értem
Hogy nem érthetik meg
Hogy egyetlen szavukat sem értem

[Átvezető]
Felbasz a semmi az elalváshoz is eki kell
Ez olyan magas nektek hogy ide nem is férne ki
Hiába húzogatom, nem fér ki egy szuszra
Akkora a pupillád hogy nem fér be a buszba
Szétbaszott szürke törött üveggömbök
Rám fonódnak az utcán a betontömbök
Mint a sál napsugár a cél húgyszag a kölni
Ezek mind meg akarnak ölni!

[2. verze]
Alig alszik, elébe borul
Bele vérzik az éjszaka mély szakadása közébe
Becsüld meg a semmit a megmaradt elmaradásaid bús üledêke
Épp feszülő köteled, rajta a szürke vonót húzd, alig érzed
Oly lassan szivárog a véna csatorna ladikján e révész közérzet
Most halni se jönne, csak nézné, bús feketébe borozgat a hajnal
Kitikkadt kis vérző futárja a bajnak, és múlttá silányul a 'majdan'
Az összezavart mutatókat utánad küldi, de tényleg, az élet
És józan az űr, tagad, s higgadtan tűr
Csak a szív ami örökkön részeg