Önmagam vagyok

Voltam szenvedő, olykor büszke nő
Kit semmit se kér
Néha túl szelíd, máskor feltűnő
Hogy észrevegyél

Vártam, hogy hátha
Rám illik egy majd a sokféle arcból
Vártam, hogy válassz
Mondd, hogy így szeretsz, és én nem cserélek akkor

Voltam álmodó, szende lángoló
De nem hatott rád
Hogy jobban megszeress
Én voltam rendszeres egyszer fél napon át

Végre! Elvégre
Az embernek álarcok nélkül kell élni
Önmagam leszek, és senkinek se játszom már

(zene)

Voltam lírai, és meg kell vallani
Hogy nagyszerű volt
Voltam kis hamis, ha néha mással is
Az csak neked szólt

Vártam ,hogy hátha
Rám illik egy majd a sokféle arcból
Vártam hogy válassz
Mondd, hogy így szeretsz, és én nem cserélek akkor

Voltam szárnyaló, mint a pillangó, ha itt van a nyár
Voltm jéghideg, mit téli szendvicsek a Nyugatinál

Végre! Elvégre
Az embernek álarcok nélkül kell élni
Önmagam vagyok, és senkinek se játszom mást