[Hook: Hiro]
Én nem érhetlek el
Veled együtt egy részem ment el
Kérlek, ne engedd el
Mert te máshol vagy
Ott a távolban most senki nem felel
De nekem mindig éreznem kell
Mert nem búcsúztam el
Bennem káosz van
Látlak álmomban
De még nem érhetlek el
[Verse 1: Hiro}
Összefolynak a napok, nem tudom, ki vagyok
Sötétеk a fellegek, lеlkemben viharok
Mindig veled álmodok, éjjel felriadok
Abból áll a napom, egereket itatok
Felemészt a fájdalom, nincsen nyugtom
Összeomlok, amikor a gyertyát gyújtom
Remélem még láthatlak egy elzárt úton
De ez már túl sok, de ez már túl sok
Valaki hívja fel a mentőket: 104
Ez a pillanat olyan, mint 100 év
Egy kis reménysugár úgy érzem, rám fér
Ahol te vagy az egy más idő, más tér
Tudom, közhely, de mért mindig a jók mennek el?
A nyakamon egy lánc, a gyász, ami körbeteker
Én búcsúzom tőled örök szeretettel
[Hook: Hiro]
Én nem érhetlek el
Veled együtt egy részem ment el
Kérlek, ne engedd el
Mert te máshol vagy
Ott a távolban most senki nem felel
De nekem mindig éreznem kell
Mert nem búcsúztam el
Bennem káosz van
Látlak álmomban
De még nem érhetlek el
[Verse 2: Giaj]
Összefolynak a napok, te tudtad, ki vagyok
Esik az eső, a lelkemben meg viharok
Minden érték, amit átadtál, most itt hagyod
Csak annyit kérek, hogy itt legyél még egy napot
Én nem köszöntem el, te tudtad, nem volt időm
Azt mondják segítenek, de nem kérek senkitől
Csakis befelé figyelek, van itt pár kép
És tudom, az utam végén te majd ott vársz rég
Minden lépésemet odafentről figyeled
Amíg nem nyitják ki az ajtót, amin kimegyek
Ködös tekintettel nézek fel a felhők fölé
Tudom, itt vagy velem, amikor eljön a sötét
Igen, közhely, a jók mindig korán mennek el
A szívemben ez az érzés majd földre teper
Én búcsúzom tőled örök szeretettel
[Hook: Hiro]
Én nem érhetlek el
Veled együtt egy részem ment el
Kérlek, ne engedd el
Mert te máshol vagy
Ott a távolban most senki nem felel
De nekem mindig éreznem kell
Mert nem búcsúztam el
Bennem káosz van
Látlak álmomban
De még nem érhetlek el