Néma könnyek

[Verse 1: Stephco]
Elismerem a hibákat, amiket elkövettem
Ha olyat tettem, amit bántam, magam megkövettem
Ki a múltban engem sebzett, vajon bánja még a tettét
Vagy nyugodt szívvel éli meg az összes napfelkeltét?
Köszönöm anyámnak az egyik legfontosabb leckét
Hogy nem tartok haragot, ne eméssze lelkem csendjét
Minden kínt kiírok, míg az út végére érek
Tinta helyett könnyel, mint a síró költemények
Szeretek szeretni, nem csak egy szelettel a szívemből
Minden nő mellettem nekem istennő
Hegeket rajzolt életem vásznára a végzet
Mi a múltat jelképezi nem a jövőképet
Ezért csak akkor lépek hátra, mikor lendületet gyűjtök
Ha küzdeni kell, küzdök, minden fájdalmat eltűrők
Már mutattam mit bírok, bizonyítják az emlékek
Bármit hoz elénk a sors, ne engedj el, kérlek

[Refrén: Smithmusix]
Lelkem megtörnék
Szívem hegektől ég
De bírom, nem tépnek szét
A néma könnyek már rég
Lelkem megtörnék
Szívem hegektől ég
De bírom, nem tépnek szét
A néma könnyek már rég

[Verse 2: Siska Finuccsi]
Soha nem örömömben, bánatomban iszom
Mert az élet, amit élek, rideg, és ki van a faszom
Minden dalom odabaszom, ez önterápia
A megtört lelkemnek hidd el nincsen már mit megbánnia
A szemeddel az arcom csak te látod mosolyogni
De a bánat mardossa a szívem, nem tud megnyugodni
A múltam siratom, ha éjjel ugatom a holdat
Gyertyafénynél köszöntök minden megboldogultat
A múltba révedek, látom a kisfiút, ki remél
De a lelke olyan, mint összegyűrt szerelmeslevél
Könny csorog az arcán, mert siratja az anyját
Rászakad a csend, hiszen már nem hallja a hangját
Látja az apja haragját, érzi benne újraéled
Megtagadhatod magad, de nem tagadhatod a véred
Visszatérő álmaidban próbálsz elbúcsúzni
De a néma könnyek folyójában nem tudsz partra úszni

[Refrén: Smithmusix]
Lelkem megtörnék
Szívem hegektől ég
De bírom, nem tépnek szét
A néma könnyek már rég
Lelkem megtörnék
Szívem hegektől ég
De bírom, nem tépnek szét
A néma könnyek már rég