Nem most

[Refrén]
Sötét felettem az ég
Már kereslek rég
Úgy látszik ez vagyok én sajnos
Már készül több kép
A fajtám mindig lelép
Tudom megváltozhatnék de nem most

[Verze 1]
Mindig ugyan az a vége, változz
Bármit teszel valaki úgyis el átkoz
Nem mindegy hogy célba érsz vagy cél keresztbe
Egy könyv az élet, amit a végén teszel le
Árulók voltak, akik félre vezettek
Onnan jövök, megmondtam a mélybe nem vezetlek
Viszont ha eltűnök, nincs mitől megrendülök
Azt hiszik kint vagyok, közben mégis bent ülök
Minden nap fel lendülök, de valami vissza húz
Kijárhatatlan iskola az élet, itt tanulsz
Nem vagyok jó sem rossz, csak akit hibáztatsz
Ablak vagyok a faladon amin kiláthatsz
Soha senki nem mondta nekem , hogy örökké
Ezért mikor leléptem, nem mondtam, hogy jövök még
Senki ne akarjon az lenni ami én vagyok
Kikerülhetetlen amit a sors elém rakott

[Refrén]
Sötét felettem az ég
Már kereslek rég
Úgy látszik ez vagyok én sajnos
Már készül több kép
A fajtám mindig lelép
Tudom megváltozhatnék de nem most

[Verze 2]
Sötét csillagok az égen
Én mindig a bizonytalanra léptem
Intenek, gyere már de én még nem
Esett eláztam, tűz volt elégtem
Csak a dolgomat végzem
Mielőtt bevégzem
Lábamra széfet visszajövök értsd meg
Nem árulok szépet, nem hazudok jókat
Fentről isten, alulról holtak
Nincsen új ígéret, nincsen új barát
Nincsen új mottó, nem hozok új szabályt
A szavam a szélben, ez lettem nem bánt
Eltűnök a füstben, majd a köd beránt
Nincs rajt, nincs cél, nincs start, nincs fék
Nem mondtam soha, hogy kivagyok csak azt hitték
Nincs kulcs, hogy senki el ne érje
Mindig csak az időszaknak van vége

[Refrén 2x]
Sötét felettem az ég
Már kereslek rég
Úgy látszik ez vagyok én sajnos
Már készül több kép
A fajtám mindig lelép
Tudom megváltozhatnék de nem most