Mocsár

Adok egy napot hogy takaríts fel
Más mocskában nem fürdök
Megmondtam, hogy mit ne kövess el
Amíg a mocsárban ültök
Tudod jól, de nem gondoltál rá
Hogy hozzám rövid egy élet
Retinákba égett a kép
Engem ugyan úgy éget mint téged

Senki nem szabadul a szobából
Már majdnem elszálltam a szavától
És épphogy azt hittem hogy megmentekültem
Mikor elkezdtem félni a haláltól
Ha már mindenki mindenkit gátol
Hogy a holnapba jussunk a mából
Lődd ki a töltényt a tárból és mutasd meg hogy te mennyire vagy bátor

Adok egy napot hogy takaríts fel
Más mocskában nem fürdök
Megmondtam, hogy mit ne kövess el
Amíg a mocsárban ültök
Tudod jól, de nеm gondoltál rá
Hogy hozzám rövid egy élet
Retinákba égеtt a kép
Engem ugyan úgy éget mint téged

Azt mondtad félsz a magánytól
Mikor szembe kell nézded magaddal
Tudom, mert egy ideje önmagam nézem
És nem tudom mit kezdjek ezzel a haraggal
Elkezdtem beszélni a falakkal
Majd a falak beszéltek hozzám
Minek örülnél jobban
Ha a formáját vagy a formám hoznám?

Lendületből tényleg köddé váltál
Nem bánom mert úgysem fáj
Folyamatosan ölni próbáltál
Mert tudtad, hogy az ilyenért nem kár
Csak tudtad volna, hogy mire vezet
Az az út mire bátran rátértél
Csak tudtad volna, hogy mellényúltál
Meghalnál mire átérnél

Élvezd ki míg a markodban tarthatsz
Más szétég mire hozzám ér
Elmondtam, minden szavad altat
Unom, hogy rajtam nem folyik vér
Unom, hogy mindig azt gondolják
Hogy az én szavam mit sem ér
Elmegyek majd, de megvárom míg
A kígyó mérge a vérbe ér