GONDOLA

Egy albumot csinálok magamnak mély szép dalból
Egy cél lebeg elöttem mindig és ezért hajtok
Rosszúl visellem, ha kapok, és ez sokszor bajt hozz
Megírom a számaimat, nem vagyok hét alvó

Én nem vagyok egy bajnok
Ülök a négy falközt
Gyáva vagyok
És ezért, nem írtam rád két dalközt
Az tesz boldoggá, ha én ezért mástól nem kell közt
Minek szorítsalak, hogyha úgy is mindig ellöksz

Nem hallja el senki a fáj, csak a zongorán
Én nem nyertem meg becsülést, ki baszott tombolán
Egyedül levezzek, amely vizben a gondolán
Senki nem kap semmit majd a gyereknek a nyomdokán

És amikor elfogadom, hogy nekem jobb otthon
És amikor felfogom, hogy nem minden bajt oldok
Meg is mutatkoznak sorba felfedetlen gondok
Hát csak beszélgetünk, miért írja, amit mondok

Nem egyszerű dolgok, lélegesznék, de miért nem
Ha redőnyöm egy évelent, ma nem kell a napfénye
Fent vagyok még ébren, aludnék, de még nem
Befejezzem a dalomat, amit írtam még régen

Nem hallja el senki a fáj, csak a zongorán
Én nem nyertem meg becsülést, ki baszott tombolán
Egyedül levezzek, amely vizben a gondolán
Senki nem kap semmit majd a gyereknek a nyomdokán