Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Freddie (HUN)
Mikor már azt hittük, hogy felkel a Nap
S plédünk az apró szemcsés homokhoz ragadt
Fölötte meg kuncogtak a csókra hívó szavak
Mikor már azt hittük, egy felhő fölénk haladt
Hát csavard ki a könnyeid most esőcseppekben
De minél jobban zokogsz, mi annál erősebben
Úgy kapaszkodunk egymásba
Hogy a láncok lehullanak
Már gyorsan lepereg rólunk
Mikor mások mást mondanak
Ez a vihar már egyszer elvonult
Ne kívánd, ne akard ugyanúgy
Ha egyszer megfakult
Ez a vihar már régen nem a miénk
Kiderül, ahogy tisztul az ég
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már csak a tiéd
Csak egy pillantás néhány év az élet játszóterén
Ahol felnőttünk minden perc nehéz
Hogy féljünk bármiért
Viszem a múltam az ami voltam
Lehet, hogy később már kevés, de tudod ott vár
Az ami voltál, mert mélyen bennem él az a kép
Ez a vihar már egyszer elvonult
Ne kívánd, ne akard ugyanúgy
Ha egyszer megfakult
Ez a vihar már régen nem a miénk
Kiderül, ahogy tisztul az ég
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már nem a miénk
Azt hittük, hogy felkel a Nap
Mikor már azt hittük
Egy felhő fölénk haladt
Ez A Vihar was written by Szabó Zé & Tabár István & Kara Misa.