Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Ossian
Egyszer lássuk még,hogy a régi féynek tényleg égnek
És a nevük Dícsőség, értünk szól a győzelmi ének
Egyszer mondjuk még: "lemostuk a gyalázatot"
Mit reánk mért az Ég, mások és az évszázadok
Miénk ez a tépett Zászló, tízmillió, csendes, fájó szó
Egyszer lássuk még, hogy minket néznek, ünnepelnek
Úgy ahogyan rég, ledobva sok súlyos terhet
Miénk ez a tépett Zászló, tízmillió, csendes, fájó szó
Egyszer még az Életben, a sok hétköznap Ünnep legyen
Még egyszer Győzelem, Neked és Nekem
Egyszer lássuk még, hogy a viharfelhőt keltők előtt
Bezárul az Ég, megérzik a Csendes Erőt
Egyszer halljuk még, ősi nevünk szép csengését
Úgy, ahogyan rég, érezzük a büszkeségét
Miénk ez a Dicső Zászló, tízmillió hangos, jogos szó
Egyszer még az Életben, a sok hétköznap Ünnep legyen
Még egyszer Győzelem, Neked és Nekem
Egyszer még az Életben, a sok hétköznap Ünnep legyen
Mondjad ezt, én elhiszem, ennyi jár Nekem...