Cella

[Verse 1: Spacc]
A cellámban egyedül
Senki sem menekül most
Régóta cefetül érzem magam
De nem számít, mert feldolgozom a sok fost
Eleget játszottam faltörő kost
El kell, hogy kerüljem a sok gyilkost
Az ablakon besüt a fény
Elvettek mindent, csak ez az enyém

[Chorus: Spacc]
A szívem megdobban
A lelkem megroppan
Kezdek nagyon kilenni
Rájöttem, most elrontottam
Láncok súlyát nem bírom
Anyám hívom, ne sírjon
Bezártak, most szenvedek
Önmagamtól rettеgek

[Verse 2: Bruno]
Kezemеt nyújtom, a karomat kérik
Nem csak a láncom, a bilincs is fénylik
A lelkem vérzik, ezt ők nem értik
Nem baj majd így csinálom én is végig
Tükörbe nézve ugyan azt a kissrácot látom
Húzzák vissza, nehogy felmásszon a csúcsra
Kopott a csizma, de megteszi újra
Mert tudja és unja
A szemetek szúrja
Szűk ez a cella, kellett a della
Nem tudtam soha, hogy hol a határ
Oda kint valahol sír az anyám

[Chorus: Spacc]
A szívem megdobban
A lelkem megroppan
Kezdek nagyon kilenni
Rájöttem, most elrontottam
Láncok súlyát nem bírom
Anyám hívom, ne sírjon
Bezártak, most szenvedek
Önmagamtól rettegek

[Verse 3: Manuel]
Miattatok kerültem ide be
Soha nem hittem, hogy könnyű lesz ez
Összenyomnak a falak
Amíg ők vallanak, tartom a számat és várok itt bent
De nem bírok mozogni már
Visszatart engem a kényszerzubbony
De kijutok innen, mert van, aki vár
Erre mindenem feltettem
Nyertetek, én pedig vesztettem
Rég tudtam, hogy ez lesz de belekeztem
Belemelegedtem
Rendet kell tennem a fejetekben
Erre születni kell
Rengetek idő és rengetek perc
Semmit nem adnak ingyen ide lent

[Chorus: Spacc]
A szívem megdobban
A lelkem megroppan
Kezdek nagyon kilenni
Rájöttem, most elrontottam
Láncok súlyát nem bírom
Anyám hívom, ne sírjon
Bezártak, most szenvedek
Önmagamtól rettegek