Beton

[Giajjenno]

Tudom olyan, mint a lábadon a beton
A víz ellepett régen, és valami mindig lenyom
Rossz a biztos, de még félsz a bizonytalantól
Gúzsba köt a tehetetlenség, ez egy pokol
Kevés emlék szép, de az is megfakult
A boldogságodat hajszolod hajthatatlanul
Érzed, hogy valaki vár, és talán ott lehet még
Minden imádat rég elfújta messze a szél
Hol az élet, mire vársz már évek óta?
De visszafelé nem megy az idő, ketyeg az óra
És sok barátod mondta, nem hallgatsz a szóra
Kérdezgetik, mikor cseréled a rosszat jóra
Nekik könnyű lehet, neked lehetetlen
Ez el nem ereszt, nem, ott van a fejedben
Tudod, nem élheted az életed félelemben
Hidd el, megtalálod majd egy másik életedben!

[Giajjenno, Metzker Viktória]

Engem ugyanoda visz a víz
Az ár, egy kéz
Ahol vagy, ahol vagy
Engem ugyanoda húz egy árny
Én küzdenék rég
De nem hagy, de nem hagy

Engem ugyanoda visz a víz
Az ár, egy kéz
Ahol vagy, ahol vagy
Engem ugyanoda húz egy árny
Én küzdenék rég
De nem hagy, de nem hagy

[Metzker Viktória]

Ahol vagy, de hol vagy?
Hol a vágy, ami égetve hozzád hajt?
Hol van, hol van
Az a szál, mi egy életre hozzád varrt?
Üres szívdobogás ritmusa súgja
Hogy számomra nincs maradás
Talán van neki más, hogy jól vagyunk
Hidd el csak másoknak képmutatás
Látom, hogy nem boldog
Már szeme nem csillog
Még hallom, hogy halkan nekem suttog
Nem akartuk, de megtörtént
Az illúziónk tört szét
Emlékeink hullnak szerteszét

[Giajjenno, Metzker Viktória]

Engem ugyanoda visz a víz
Az ár, egy kéz
Ahol vagy, ahol vagy
Engem ugyanoda húz egy árny
Én küzdenék rég
De nem hagy, de nem hagy

Engem ugyanoda visz a víz
Az ár, egy kéz
Ahol vagy, ahol vagy
Engem ugyanoda húz egy árny
Én küzdenék rég
De nem hagy, de nem hagy