Berlin

Az arcodról a mosoly
Félig lekopva
Miért nem értelek?

Sokszor montam, hogy ne rombolj
De Lehet hogy már megint csak én tévedek

De most ne gondolj
Semmi rosszra
Az élet úgyis
Valahogy kihozza

Lehet, hogy ez a nyár kicsinál
Retikülbe gyömöszölt minibár

Refrén:

Fél úton
Kocsival Berlinbe
Még tudom
Merre az előre, de
Este belebukom
A kinti éjszaka más
Érzem a szelét
Ja Földalatti minimál

Jézusom
Megint durva este
Hangrögzítőt berakom ha anyád keresne
Rázom a fejem
Most arra vagy еrre
Holnap reggel еmlékeztess
Kérlek mindenre

A rúzsa is édes a körme is éles
A hátamba karmol ja fel felfedeznélek
Ha nem szeretnélek azt hinném hogy boldogan élek
Szét harapom az ajkad
Számban a véred
Merre vagyok arccal
Már nem tudom tényleg

A Szemedben elveszek
Tul mélyen látsz a lelkembe
Minden érdekel benned, de legjobban mégis a segged kell
Vicceltem csak
Nyugi engedd el
Berlinnél tartottunk
Csak te meg én egy motelszobában
Kettesben

Refrén:

Fél úton
Kocsival Berlinbe
Még tudom
Merre az előre, de
Este belebukom
A kinti éjszaka más
Érzem a szelét
Ja Földalatti minimál

Jézusom
Megint durva este
Hangrögzítőt berakom ha anyád keresne
Rázom a fejem
Most arra vagy erre
Holnap reggel emlékeztess
Kérlek mindenre