Azideg_explicit.als

Lehet, hogy ki akarom én húzni megint
A széket magam alól, leszarom, ha cink
Várnak a haverok a padlón
Üres ígéreteim meg a száz forint apróm
Hajnali hedonizmus
Után meg egy para ciklus
Futhatsz magad elől
De elragad ez a labirintus
Katarzist keresek én
Mert csak úgy lenni annyira fos
De gyere, mesélj, hogy hogyan is éljek
A kocsmai élet má′ ikonikus
De kuss a nevetek
Ellőjem azt a rímet, hogy "hahaha"?
Vagy hogy "tebeléd" meg "teneked"?
Rázzad bele a faszom a szádba
Abba, azt visszamegyek majd arra napra
Amikor lekvár nem volt a hercegetek
Há, köcsögök, nem hagyom abba
Bocs, egy kicsikét durva a "lekike"
Haragudnom kell mindig valakire
Az exekre meg a kormányra
A dorbézoló kurvákra
Az exekre meg a munkára
Meg magamra, de arra kurvára
Olyan akarsz lenni, mint én? Utáljad hát magadat
Ezé' vagyok repper, a pofám soha nem szakad
Le
Lelele
Lekvárherceg
Lelelelele
Lekvárherceg
Lelelele
Lekvárherceg
Ezen a világon csak szeretni, mulatni meg kúrni lehet
Kirabol az úri negyed
Ezen a világon csak szenvedni, igazni, lecsúszni lehet
Ha a súlyt cipeled
A sorsod súlyát
A család búját
Mások életét meg a keresztek útját
A pocsolyák tudják, a pocsolyák tudják
Hogy hányszor voltál szarban
És az arcod mennyiszer mosták le
Lelelefele
Beletemetkezem én is abba, ami olyan fekete
Mint a lelkem teteje
Vagy a szerepeim eleje
Szenvedélyek veleje vagyok, a telhetetlen
Mohóságnak betege
Bazdmeg
Le
Lelele
Lekvárherceg
Lelelelele
Lekvárherceg
Lelelele
Lekvárherceg