Az élet egy csoda
De hogy jutunk oda
Nincs járható út
Elnyel a mélység
De valami van
Ami vissza húz
Még hallom a hangod
Érzem az ajkad
Azt az illatot
Ami tegnap volt rajtad
És rajtam az ideg
De nem tudom mi ez
Csak rohannék
De nem tudom kihez
Egy csendes kis részen a Tiszánál
Fognál egy követ és kiszállnál
Már eltelt vagy száz év
És még mindíg itt tartunk
Csontokat dobnak
És mi tartjuk a markunk
A büszkeség dagad
És a zászló feszül
Hullik a magyar
A nő keveset szül
Az eszme
Elveszve
És ő úgy tesz
Mintha keresne
Egy álmot
És már bánod
Hogy életben maradt
Mikor a legutóbb szaladt
Te megfogtad a vállát
Csak elfelejette a hálát
Miután vakon tapogatva hasraesett
És kirúgta isten lábát
Eltörte az állát
És még ő húzta a száját
Majd megtisztúlva
Tovább haladt
És még meg sem