Amint Elhagysz

Előtted sem voltam semmi
Utánad hamuvá válok
Fanyar ez a boldogság
Ha hiányodban érzem Átkod
Akkor borozom ha vérzek
Sűrűn csorog dárdanyélen
Inkább mellkasomba Kérném
Bár nem mondhatom hogy Félek

Te nem hiszel az Örökkében
Mindörökre szeretnélek
Tiszta lelkem feláldoztam
Külső tökéletességnek
Te meg csak addig látsz Szépnek
Míg angyal vagyok s nem Ördög
Örök kárhozat várt ránk
Hát ezért perzselt így a Bőröd

Az enyém az jéghideg
Te fogtad érezted hogy Megfagysz
Ez lennek én színtiszta tél
De saras leszek amint Elhagysz

Az еnyém az jéghideg
Te fogtad éreztеd hogy Megfagysz
Ez lennek én színtiszta tél
De saras leszek amint Elhagysz

Van-e elég bátorságod
Hogy viseljél még egy évig
Legalább a nyárig amíg
Lelkem fel nem száll az Égig
Ülhet rajtad ezer átok
Könnyeimmel védenélek
Tiednek is akad itt hely
Bár sírásod szirén ének

Nem férek el magamban
Csak neked csináltam Helyet
Most sebeimre révedek
Mélybarna szemed helyett
Szemed akár naplemente
Így látom a fényedet
Ahogyan bánatod is
Miben gyakran eltévedek
Kósza gondolatok jönnek
Kinek, hogy s mi éri meg
Tombolj lángolj Fájdalmadtól

Hisz az én lényem jéghideg
Az én lelkem jéghideg
Fogtad érezted hogy Megfagysz
Ez lennék én színtiszta tél
De saras leszek amint Elhagysz

Mocskos leszek amint Elmész
Felemészt a bűntudat
Ha én bántalak
Gyenge vagyok
És csak elenyésző űr marad