Akarom

Akarom akarom akarom, akarom akarom akarom
Magamat hiába takarom, én akarom akarom akarom
Akarom akarom akarom, akarom akarom akarom
Magamat hiába tagadom, én akarom akarom akarom

Egyszer fel akarok úgy kelni, hogy nincsen semmi baj
Rászánni meg rendet tenni benn, csendet nem vihart
Csak divatból szenvedni, magamra borítani a spleent
Leküzdeni a migrént, leküzdeni a migrént
Közösséget vállalni, egy közösséget ami vállal
Egy árat ami kibírható, megbírkózni az árral
Óceánparti ház kell, egy élet airplane módban
Meg egy másik ami soha nem áll meg, hol magam érzem elég jónak
Dolgokat amik formálnak, nem bedőlni a dogmáknak
Ez oltári, bele a mocsárba, amíg le nem telik a szolgálat
És bámulok ki az ablakon -látom- önmagam árnyéka vagyok
De nеm tudok más lenni akárhogyis akarok

Akarom akarom akarom, akarom akarom akarom
Magamat hiába takarom, én akarom akarom akarom
Akarom akarom akarom, akarom akarom akarom
Magamat hiába tagadom, én akarom akarom akarom

Hogy megszűnjön a safespacе, a komplexusos komfortzóna
Megindult a képzés, de a helyzeten mintha rontott volna
Akarom a gátlásaim, végülis én neveltem őket
És a legszebb, szabályokat élvezettel törnek
Homemade világmegváltás: a semmiért minek gályáznék?
De mindenki behunyja a szemét ha a látás tét
Hívj csak áttétnek, nem segít a kézrátétel
De akarom, hogy a zuhanás előtt egy szakadékot még át lépjek
Köztünk, magamban - üdvözlet az új falaknak
Csak szívós dolog ez az akarat, de a békénél nincsen unalmasabb
Az laza, csak nem adom, de vágom hogy a konstans az etalon
Én akartam a változást tényleg - de már leszarom