100

Írtunk már fűről, írunk majd fáról
Az egyetlenről ami még fellángol
Írtunk már kőről, vasakaratról
Az aranykorról és a szarról

Írtunk Napokról, s / írtunk a Holdról
Írtunk Jókról és Gonoszról
Írtunk Otthonról, Mennyről, Pokolról
F / agyhalállal küzdo farkasokról
Lekirályoztak
Leparasztoztak
Leisteneztek
Lesátánoztak

Tartottunk gyertyát, gyújtottunk fáklyát
Tolmácsoltuk Szellemek rémálmát
Húztunk boszorkát, gyűrtünk le Sárkányt
S a Marsra vittük Vénusz 1000 lányát
Kitiltottak
Fenyegettek
Kianalizáltak
És leprimitíveztek

Buzdítottunk: mondtuk, hogy akard
Véres eszed tokjában van a kard
Mi: angyaltollal, ők: cenzúrával
VÁMPírt döftünk tompa ceruzával
(a) leírtak
Meg/bíráltak
Elítéltek
Lenáciztak

Ez a 100. dal, ami épp olyan szar mint az Élet
Ebben is túl sok a jaj, amiből lehet baj, mint / a népnek
Aki cirkuszt akar, de ha haza / zavar tán megérted
Ez is lelkünkből van és szívekbe mar, mint a méreg