Végtelen

Végre megszelídítettük egymást
Mindörökre összekötve ez már végtelen
Bárhogy nézed úgyis én vagyok a titkod
Én vagyok, akit ki kéne nyitnod most

Nézd a végtelen szárnyait
Nézd a végtelen gyönyörű szárnyait

Megállok, körbenézek
Azt hiszem, hogy itt vagy
Megszorítlak most te is szoríthatsz
Látod lobbanó és áradó a szó is
Észlelem, ha elapadna úgyis

Nézd a végtelen
Nézd a végtelen szép szárnyait

Az árulónak is kegyelmet kérek
Feltöröm és átadom a széfet, csak neked
Ha kéred megtanullak elfeledni téged
Másnak adlak, másban bízol most meg, nézd

A titkod elveszíted, hogyha másra bízod
Árulod és élvezed a kínod
Minden törhetetlen eltörik, ha féled
Más kínálja, már sajátnak érzed

De nézd a végtelen
De nézd a végtelen törött szárnyait
De nézd a végtelent
De nézd a végtelent